A sárkány ébredése: Kína új MI-modellje felzárkózott az amerikai élvonalhoz

2025. január 29. 15:03

Úgy tűnik, hiába próbálta meg az USA monopolizálni a mesterséges intelligenciát (MI), a kínai innováció megtalálta a megoldást. Fiatal kínai kutatók olyan MI-modellel léptek a piacra, amellyel pár hétre csökkentették többéves lemaradásukat az amerikai társaik technológiai előnyétől.

2025. január 29. 15:03
Matus Tibor
Matus Tibor

A szerző a Makronóm újságírója.

A DeepSeek kínai startup a múlt héten indította el az ingyenes mesterségesintelligencia-asszisztensét, amely a cég szerint a jelenleg elérhető szolgáltatások költségeinek töredékéért működik. A DeepSeek elindítása és növekvő népszerűsége arra ösztönözte a befektetőket, hogy világszerte – Tokiótól Amszterdamon át egészen a Szilícium-völgyig – szabadulnának a technológiai részvényektől. A technológia-központú Dél-Korea és Tajvan piacai a holdújév miatt a következő napokban, Kínáé pedig  február 4-ig zárva tart.  

Leglátványosabban az Nvidia részvényei estek, hétfőn 17 százalékot vesztettek, ami 593 milliárd dollárt törölt le a chipgyártó piaci értékéből. Ekkora egynapi rekordveszteséget még sosem láttunk egyetlen vállalatnál sem. És nem csak az amerikai technológiai cégek szenvedtek a jelenségtől, természetesen mindez lejjebb húzta az amerikai részvényeket is.  

Eddig az Nvidia volt az elmúlt évek mesterségesintelligencia-boomjának kirakatbábuja, nem csoda, hiszen ő ígérte az MI számára a fejlett technológiát, a felgyorsult chipeket (Blackwell).  A mondás azt tartja, hogy az aranyláz idején az egyetlen, aki biztos vagyont keresett, az a lapátok eladója volt, mivel a legtöbb bányász nem talált aranyat.

Amit a mesterséges intelligencia terén látunk, az aranyláznak tűnik: a monopolhelyzetben lévő infotechóriások és az induló vállalkozások szinte rohannak, hogy kiaknázzák a generatív MI aranyos ígéreteit.  

Voltak, akik azt is jósolták, hogy a chipek iránti kielégíthetetlen kereslet miatt az Nvidia lesz minden idők legjövedelmezőbb cége, és akár megduplázódhat a piaci kapitalizációja, amivel túlszárnyalhatja az Apple-t. 

Emellett csökkentek a japán techrészvények árfolyamai is. Kedden a chiptesztelő berendezéseket gyártó Advantest, az Nvidia beszállítója 10 százalékot veszített, a hétfői közel 9-os zuhanás után. A chipkészítő  eszközöket gyártó Tokyo Electron és a technológiai startupokba befektető SoftBank Group is 5 százalékot csúszott. Az Egyesült Államokban a Broadcom 17,4 százalékos csökkenéssel zárt, a ChatGPT-t támogató Microsoft 2,1 százalékot esett, és a Google anyavállalat, az Alphabet 4,2 százalékos csökkenéssel zárt. A Philadelphia félvezető index 9,2 százalékot zuhant, ami a legnagyobb százalékos csökkenés 2020 márciusa óta. 

A tizenhat billió dolláros kérdés 

A jelenséget nevezhetjük akár 16 ezermilliárd dolláros kérdésnek, hiszen január 24-én az Nvidia (NVDA) és a többi nagy mesterségesintelligencia-infrastruktúrát gyártó vállalat együttes piaci kapitalizációja még közel 16 ezermilliárd dollár volt. Mindenki arra számított, hogy a MI fellendülését elősegítő hardverek iránti kereslet növekedésének nem lesz határa. 

A mesterséges intelligencia körüli felhajtás óriási tőkeáramlást indított el a részvényekbe, ami felduzzasztotta az értékeléseket és rekordmagasságokba emelte a tőzsdéket. A „Csodálatos Hét” (Magnificent Seven) vállalat piaci értéke mintegy 10 ezermilliárd dollárral nőtt azóta, hogy a ChatGPT 2022 novemberében elindította a mesterségesintelligencia-boomot. 

A kínai start-up csak feltette azt a kérdést, hogy: 

Mi van akkor, ha erre a hardverre nincs is szükség? Ha a legnagyobb anyagi és technológiai háttér nélkül is rendelkezhetünk MI-vel? 

Ez az az ominózus 16 ezer milliárd dolláros kérdés.  

Persze erre lehet úgy reagálni, ahogy Sam Altman, az Open AI főnöke tette, aki nem sokkal azután, hogy a DeepSeek kiadta a v3-at, bosszankodva tweetelt: „könnyű lemásolni valamit, amiről tudod, hogy működik. Rendkívül nehéz újat csinálni, kockázatos és nehéz, ha nem tudod, hogy sikerül-e.” Tény, hogy mindez komolyabb versenyre fog ösztökélni mindenkit. 

A DeepSeek jelenséget kétfajta módon magyarázhatjuk.  

  1. A DeepSeeknek valóban sikerült lényegében megismételnie azt, amit az Open AI a ChatGPT-vel csinált, anélkül, hogy 100 millió dollárért vagy annál többért drága berendezést kellett volna vásárolnia olyan cégektől, mint az Nvidia.  
  2. A DeepSeek titokban használja a nyugati berendezést, de az exportkorlátozások miatt nem fedheti fel.  

Ha a második válasz az igaz, akkor a mostani esések csak korrekciót jelentenek az állandóan növekedő technológiai piacon.  

Viszont ha az első, akkor az a technológiai bikapiacnak a végét jelenti. A befektetők elkezdik radikálisan átárazni az Nvidiát és más MI-vállalatokat, miután drámai módon csökkentik a beruházási elvárásaikat. Érdemes lesz fontolóra venni az Nvidia elleni fogadást. 

A DeepSeek-kel új frontvonal nyílt a hegemóniáért folytatott harcban 

A DeepSeek bebizonyította, hogy lehetetlen kereskedelmi akadályokkal elzárni a technológiát a versenytársaktól. Joe Biden nemzetbiztonsági okokból lassítani akarta a kínai fejlődést az MI és a kapcsolódó katonai technológiák terén, ezért keményen dolgoztak a fejlett chipek Kínába irányuló exportjának korlátozásán, így a DeepSeeknek eltérő és olcsóbb módszereket kellett keresnie modellje betanításához. 

Ezek az intézkedések lehet, hogy néhány évvel késleltették a kínai fejlődést a mesterséges intelligencia terén, de a DeepSeekkel ez a fal, úgy tűnik, ledőlt.

Bebizonyították, hogy egy nagyon jó minőségű mesterségesintelligencia-rendszert viszonylag kis pénzből is ki lehet képezni.

A hatékony és költségkímélő nyílt forráskódú mesterségesintelligencia-modell jó hír a gazdaság, de nem feltétlenül a tőzsde számára, hiszen tönkrevágja azokat a vállalatokat, amelyek a maximális profit érdekében a zárt forráskódra támaszkodtak.  Sőt, rossz hír az amerikai gazdaság számára is, hiszen a további növekedéshez jelentősen támaszkodtak volna az MI-ban elért előnyükre. 

Ez a technikai bravúr Amerika számára egyben biztonsági problémát is jelent, hiszen ezzel az MI-rendszerek reálisan elérhetővé váltak olyan országok számára is, mint Oroszország, Irán, Pakisztán vagy mások.  

Tyler Cowen, a Bloomberg egyik rovatvezetője a technológiai korlátozások kapcsán parafrazálta Ludwig Mises osztrák közgazdász mondatait:  

A kormányzati beavatkozásoknak fontos, nem kívánt másodlagos következményei vannak. Annak megállapításához, hogy egy politika működni fog-e, nemcsak az azonnali hatását kell figyelembe venni, hanem másod- és harmadrendű hatásait is. 

A chipkorlátozás másodlagos hatása az, hogy bizonyos kínai forrásokat arra ösztönözhet, hogy jó minőségű chipeket szerezzenek be más országokban lévő harmadik feleken keresztül, vagy időt béreljenek nem kínai mesterségesintelligencia-rendszereken, amelyek jobb minőségű chipeket használnak. Ebben az esetben a kínai cégeknek egyáltalán nem kell megvenniük a chipeket.   

Tyler Cowen szerint egyre szkeptikusabbak lehetünk azzal kapcsolatban, hogy ha az Egyesült Államok további ellenőrzésekkel válaszol az ágazatra, azzal valóban képes lesz-e mikromenedzselni egy globális piacot. A korlátozások kudarca azt bizonyítja, hogy 

bármely politika elsőrendű hatásai ritkán jelentik egyben a történet végét. 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: Flickr

 

 


További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon. 

 

Összesen 11 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Kovács Ubul
2025. január 29. 17:20
A szokásos kínai innováció: "Az OpenAI azt állítja, bizonyítani tudja, hogy a cég modelljével képezte a saját modelljét a kínai DeepSeek"
neszteklipschik
2025. január 29. 17:13
A gondolatok vámmentesek. Jéééééé....
Nasi12
2025. január 29. 17:08
A tanuló algoritmusok az őket használó alanyok mennyiségétől is függenek. Kínában, Indiában sok az alany. Bár a korábbi amerikai nagyok lenyúlták már őket, de az uj megoldások terén már saját alanyaikat használják az ázsiaiak. Aztán a nyugati új megoldásokhoz nem adják majd az alanyaikat (visszanyalnak tiktok ügyben). A nyugat pedig használhatja a pár milliós saját alanyait a kínai indiai milliárdos alanyokkal szemben. Persze bizonyos MI funkciók lehetnek geográfia függők, ezesetben a különbség nem ekkora.
strz-123
2025. január 29. 17:00
A szabadság földjén, ahol nincs diktatúra és elnyomás, a polgárok biztonságban élnek, Sam Altman egyik legfontosabb mérnöke egy idő után kritikákta mert megfogalmazni netes felületen az AI-val kapcsolatosan, leginkább azért ahogíy vissza lehet élni a felhasználók adataival. a 16 ezer milliárdos biznisz nem engedhette hogy ilyeneket beszéljen egy indiai mérnököcske, ezért az megöngyilkolta magát. Még szerencséje az indiai srácnak, hogy nem Putyin Oroszországában élt és dolgoztt, ahol nem szabad kritizálni a főnököt...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!